Szellemi tulajdon alapjai

IPARJOGVÉDELEM

A szellemi tulajdonjogok az alkotótevékenység és az innováció ösztönzésére szolgálnak azáltal, hogy bizonyos időtartamra kizárólagosságot biztosítanak a jogosult számára. Ez azt jelenti, hogy a védelem tárgyát (legyen az találmány, szerzői mű vagy formatervezési minta) csak a jogosult vagy az ő engedélyével (licencia) rendelkező személy hasznosíthatja jogszerűen.

Az iparjogvédelem mindazoknak az oltalmi formáknak a gyűjtőneve, amelyek:

  • a műszaki innováció és a formatervezés gyümölcseinek jogi védelmét valósítják meg (ilyen a szabadalom, a használati minták oltalma, a növényfajta-oltalom, valamint a formatervezésiminta-oltalom), továbbá azoknak is, amelyek
  • az áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló árujelzők (elsősorban a védjegyek) kapcsán biztosítanak kizárólagos használati jogot.
kep-stock-copyright

Az iparjogvédelmi oltalom territoriális, azaz valamilyen konkrétan meghatározható földrajzi területre terjed ki.

Olyan területen, amelyre nézve nem szereztek oltalmat, vagy ahol az megszűnt, nem lehet fellépni olyan cselekményekkel szemben, amelyek az oltalom által lefedett területeken bitorlásnak minősülnének. Ebből az is következik, hogy egy megadott hazai szabadalom a kulcspiacokon megszerzett (külföldi) oltalommal együtt bír komolyabb piaci jelentőséggel.

Az iparjogvédelem nem öncél: az oltalomszerzéshez és annak fenntartásához kapcsolódó, progresszíven növekvő, a nemzetközi eljárásokat is tekintve néhány év alatt akár többmilliós nagyságrendűvé duzzadó költségeket célszerű a szellemi alkotások értékesítése útján visszanyerni, a szellemi tulajdonjogok ugyanis a puszta létükkel bevételt nem hoznak.

A találmány létrehozatala időpontjában azonban még nem látható pontosan, hogy melyik technológia értékesíthető, és melyik kecsegtet piaci sikerrel.
A nyilvánosságra nem hozott és iparjogvédelmi oltalomban nem részesülő megoldások az üzleti titok körébe tartozó know-how ként is hasznosíthatóak, ezekkel kapcsolatban azonban:

  • konkrét lépéseket kell tenni az információk titkos jellegének megőrzése érdekében,
  • a publikációs lehetőségek korlátozottak,
  • a titkosság pedig csak a mérnöki visszafejtéssel nem megismerhető eredmények kapcsán tartható fenn.
  • nincs lehetőség a független, párhuzamos fejlesztés eredményeivel szembeni fellépésre,

A szellemi tulajdon jogi védelme jelenti a kutatási eredmények piaci hordozóját is: azt a vagyoni értékű jogot, amely lehetővé teszi, hogy a szellemi alkotások forgalomképes, üzleti célú hasznosításra alkalmas vagyonelemként tudjanak megjelenni. Ebből következik az is, hogy az innovációmenedzsment előfeltétele az átlátható szellemi tulajdoni portfólió nyilvántartása és tudatos kezelése. A jól azonosíthatóan rögzített és jogi védelem alatt álló tudásból származhat:

  • piaci pozíció,
  • tárgyalási potenciál,
  • befektetői érdeklődés, valamint
  • kommunikálható szervezeti érték.

SZERZŐI JOG

A szerzői jog az egyéni-eredeti jellegű alkotások, azaz a szerzői művek jogi védelmét biztosítja. Ez a védelem a mű  keletkezésével jön létre, külön regisztráció nem szükséges hozzá. Szerzői jogi védelemben részesülnek az irodalmi, a tudományos, a tervezési és művészeti alkotások, de a szoftverek forráskódja és dokumentációja kapcsán is szerzői jogok érvényesíthetőek.

LETÖLTHETŐ ANYAGOK

HASZNOS LINKEK

Az Európai IPR Helpdesk díjmentesen kínál szakmai tanácsadást, tájékoztatást és szakmai továbbképzést a szellemi tulajdont és szellemi tulajdonjogot érintő kérdésekhez. A szolgáltatás rendelkezésére áll mindazon kutatók, valamint európai kis-és középvállalkozások (KKV) részére, aik/amelyek az EU által támogatott kutatási projektben vesznek részt, továbbá mindazon KKV-k számára, amelyek nemzetközi technológiai transzfer folyamatokkal foglalkoznak.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a szellemi tulajdon védelméért felelős magyar kormányhivatal weblapja. https://sztnh.gov.hu

A honlap Resources része számos hasznos IP forrást kínál, így adatbázis hozzáféréseket, tanulmányokat, ország jelentéseket stb.

  • InspireA WIPO INSPIRE számos hatékony és könnyen használható funkciót kínál kezdő és haladó felhasználók számára egyaránt. A szabadalmi adatbázisok összevetésével a felhasználó ki tudja választani azt, amelyik adott esetben számára a leghasznosabb lehet.
  • Pearl: A WIPO multilingvisztikai terminológia portálja, amely a szabadalmi dokumentumokból kivett tudományos és technológiai fogalmakhoz biztosít hozzáférést, annak érdekében, hogy elősegítse a pontos és egységes terminológia használatot a különböző nyelvek között a szabadalmi területen.
  • Knowledge Center: A WIPO adatbázisa IP források keresésére a szerződött könyvtárakkal együttműködésben.
  • Lex: WIPO jogi adatbázisa a szellemi tulajdonjogi anyagok elérésének segítésére.  

HATÓSÁGOK

Az iparjogvédelmi oltalom hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik. Ennek során az iparjogvédelmi hatóság a benyújtott bejelentés alapján megvizsgálja, hogy fennállnak-e a szükséges előfeltételek, és ennek alapján dönt arról, hogy megadja-e a kért kizárólagos jogot.

Magyarországon ez a hatóság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, de minden országnak megvan a saját iparjogvédelmi hatósága. Egyes nemzetközi vagy uniós szervezetek, például az Európai Szabadalmi Hivatal vagy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala is felhatalmazást kaptak arra, hogy több ország területére kiterjedő oltalmakat adhassanak meg.

EGYETEMI SZELLEMI ALKOTÁSOK

Egyetemi környezetben a fenti megállapítások azzal a megkötéssel igazak, hogy egy felsőoktatási intézmény és kutatóhely nem piaci pozíciót kíván kivívni vagy megtartani, a kutatási eredmények piaci hasznosításához pedig jellemzően ipari partnerek révén tud eljutni.

Az egyetemi szellemi eredmények szabályozott átadását jelentő tudástranszfer az ipari partnerekkel való, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés fő alkotóeleme. Ez a tevékenység nem valósítható meg szakszerű intézményi szellemitulajdon-menedzsment nélkül – ez mind a nyílt innovációs modellnek megfelelő ipari együttműködések ápolásához, mind pedig az egyetem „harmadik missziós” tevékenységének megvalósításához elengedhetetlen.
A sikeres egyetemi szellemitulajdon-kezelésnek három fő pillére különíthető el:

  • Egyértelmű, átlátható szabályozási keretek megalkotása: az egyetemen létrejövő innovációs eredményekkel való rendelkezés szabályozási kereteinek pontos meghatározása,
  • Az egyetemi közösség (alkotók) bizalmát erősítő és megfelelő ösztönzését szolgáló rendszer kiépítése: megfelelő tájékoztatás és kapcsolattartás kiépítése, követhető és méltányos díjazási feltételek meghatározása,
  • Ipari partnerkapcsolatok kiépítése és fenntartása: az ipari partnerekkel való együttműködés megerősítése és új alapokra helyezése a K+F tevékenység és a hasznosítás esetében.

BME SZABÁLYZATOK

(INGYENES ONLINE) IP KURZUSOK

Vannak ingyenes és fizetős kurzusok is több nyelven. Ingyenes javasolt alapozó kurzusok pl. :

  • DL-001 Primer on Intellectual Property;
  • DL-101 General Course on Intellectual Property (version 2);
  • DL101PCT Distance Learning Course: Introduction to the Patent Cooperation Treaty;
  • DL-177e-Tutorial on Using Patent Information
  • IP Panorama

Többféle webinar elérhető, időszakosan.

Folyamatosan változó kurzusválaszték, ingyenes és fizetős kurzusokkal. Nem csak IP, más témákban is biztosít kurzusokat.