Menü Bezárás

A SZELLEMI TULAJDON ALAPJAI

A szellemi tulajdonjogok az alkotótevékenység és az innováció ösztönzésére szolgálnak azáltal, hogy bizonyos időtartamra kizárólagosságot biztosítanak a jogosult számára. Ez azt jelenti, hogy a védelem tárgyát (legyen az találmány, szerzői mű vagy formatervezési minta) csak a jogosult vagy az ő engedélyével (licencia) rendelkező személy hasznosíthatja jogszerűen.

EGYETEMI SZELLEMI ALKOTÁSOK

Egyetemi környezetben a fenti megállapítások azzal a megkötéssel igazak, hogy egy felsőoktatási intézmény és kutatóhely

  • nem piaci pozíciót kíván kivívni vagy megtartani,
  • a kutatási eredmények piaci hasznosításához pedig jellemzően ipari partnerek révén tud eljutni.

Az egyetemi szellemi eredmények szabályozott átadását jelentő tudástranszfer az ipari partnerekkel való, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés fő alkotóeleme. Ez a tevékenység nem valósítható meg szakszerű intézményi szellemitulajdon-menedzsment nélkül – ez mind a nyílt innovációs modellnek megfelelő ipari együttműködések ápolásához, mind pedig az egyetem „harmadik missziós” tevékenységének megvalósításához elengedhetetlen. Az egyetemi szellemitulajdon-kezelés:

  • egyik pillérét az egyetemen létrejövő innovációs eredményekkel való rendelkezés szabályozási keretei jelentik,
  • második pilléreként az alkotók megfelelő ösztönzését megvalósító díjazási feltételek azonosíthatóak,
  • harmadik pillérként pedig az ipari partnerekkel való együttműködés megerősítése és új alapokra helyezése jelölhető meg

SZABÁLYZAT

IPARJOGVÉDELEM

Az iparjogvédelem mindazoknak az oltalmi formáknak a gyűjtőneve, amelyek:

  • a műszaki innováció és a formatervezés gyümölcseinek jogi védelmét valósítják meg (ilyen a szabadalom és a használati minták oltalma, de a növényfajta-oltalom is, valamint a formatervezésiminta- oltalom), továbbá azoknak is, amelyek
  • az áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló árujelzők (elsősorban a védjegyek) kapcsán biztosítanak kizárólagos használati jogot.

Az iparjogvédelmi oltalom territoriális, azaz valamilyen konkrétan meghatározható földrajzi területre terjed ki. Olyan területen, amelyre nézve nem szereztek oltalmat, vagy ahol az megszűnt, nem lehet fellépni olyan cselekményekkel szemben, amelyek az oltalom által lefedett területeken bitorlásnak minősülnének. Ebből az is következik, hogy egy megadott hazai szabadalom a kulcspiacokon megszerzett (külföldi) oltalommal együtt bír komolyabb piaci jelentőséggel.

Az iparjogvédelem nem öncél: az oltalomszerzéshez és annak fenntartásához kapcsolódó, progresszíven növekvő, a nemzetközi eljárásokat is tekintve néhány év alatt akár többmilliós nagyságrendűvé duzzadó költségeket célszerű a szellemi alkotások értékesítése útján visszanyerni, a szellemi tulajdonjogok ugyanis a puszta létükkel bevételt nem hoznak.

A találmány létrehozatala időpontjában azonban még nem látható pontosan, hogy melyik technológia értékesíthető, és melyik kecsegtet piaci sikerrel. A nyilvánosságra nem hozott és iparjogvédelmi oltalomban nem részesülő megoldások az üzleti titok körébe tartozó know-how ként is hasznosíthatóak, ezekkel kapcsolatban azonban:

  • konkrét lépéseket kell tenni az információk titkos jellegének megőrzése érdekében,
  • a publikációs lehetőségek korlátozottak,
  • nincs lehetőség a független, párhuzamos fejlesztés eredményeivel szembeni fellépésre,
  • a titkosság pedig csak a mérnöki visszafejtéssel nem megismerhető eredmények kapcsán tartható fenn.

A szellemi tulajdon jogi védelme jelenti a kutatási eredmények piaci hordozóját is: azt a vagyoni értékű jogot, amely lehetővé teszi, hogy a szellemi alkotások forgalomképes, üzleti célú hasznosításra alkalmas vagyonelemként tudjanak megjelenni.

A jól azonosíthatóan rögzített és jogi védelem alatt álló tudásból származhat:

  • piaci pozíció,
  • tárgyalási potenciál,
  • befektetői érdeklődés, valamint
  • kommunikálható szervezeti érték.

Ebből következik az is, hogy az innovációmenedzsment előfeltétele az átlátható szellemi tulajdoni portfólió nyilvántartása és tudatos kezelése.

Letölthető tájékoztató anyagok és tankönyvek a témában:

Hasznos linkek:

  • IP helpdesk: Az Európai IPR Helpdesk díjmentesen kínál szakmai tanácsadást, tájékoztatást és szakmai továbbképzést a szellemi tulajdont és szellemi tulajdonjogot érintő kérdésekhez. A szolgáltatás rendelkezésére áll mindazon kutatók, valamint európai kis-és középvállalkozások (KKV) részére, aik/amelyek az EU által támogatott kutatási projektben vesznek részt, továbbá mindazon KKV-k számára, amelyek nemzetközi technológiai transzfer folyamatokkal foglalkoznak. http://www.iprhelpdesk.eu/

  • SZTNH honlap: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a szellemi tulajdon védelméért felelős magyar kormányhivatal weblapja. https://sztnh.gov.hu

  • WIPO Inspire: A WIPO INSPIRE számos hatékony és könnyen használható funkciót kínál kezdő és haladó felhasználók számára egyaránt. A szabadalmi adatbázisok összevetésével a felhasználó ki tudja választani azt, amelyik adott esetben számára a leghasznosabb lehet. https://inspire.wipo.int/
  •  

HATÓSÁGOK

Az iparjogvédelmi oltalom hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik. Ennek során az iparjogvédelmi hatóság a benyújtott bejelentés alapján megvizsgálja, hogy fennállnak-e a szükséges előfeltételek, és ennek alapján dönt arról, hogy megadja-e a kért kizárólagos jogot.

Magyarországon ez a hatóság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, de minden országnak megvan a saját iparjogvédelmi hatósága. Egyes nemzetközi vagy uniós szervezetek, például az Európai Szabadalmi Hivatal vagy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala is felhatalmazást kaptak arra, hogy több ország területére kiterjedő oltalmakat adhassanak meg.

SZERZŐI JOG

A szerzői jog az egyéni-eredeti jellegű alkotások, azaz a szerzői művek jogi védelmét biztosítja.

Ez a védelem a mű  keletkezésével jön létre, külön regisztráció nem szükséges hozzá. Szerzői jogi védelemben részesülnek az irodalmi, a tudományos, a tervezési és művészeti alkotások, de a szoftverek forráskódja és dokumentációja kapcsán is szerzői jogok érvényesíthetőek.

SZABADALMI INFORMÁCIÓK ÉS ADATBÁZISOK

Minden kutatási-fejlesztési projekt előtt érdemes – a vonatkozó tudományos irodalom feltérképezésén túl – egy szabadalomkutatást is elvégezni az online, ingyenesen rendelkezésre álló adatbázisokban, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos kutatás, illetve a már ismert megoldások újbóli feltalálása, ne vesszen kárba a kutatásra fordított idő, energia és pénz. Néhány egyszerű keresési módszerrel megtalálható a megoldáshoz legközelebb álló, a világon bárhol közzétett szabadalmi dokumentum.

Egyebek mellett ilyen adatbázisok:

  • az EspaceNet, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal
    működtet,
  • a német DEPATISnet,
  • a Szellemi Tulajdon Világszervezete által működtetett PatentScope,
  •  az amerikai szabadalmi hivatal (USPTO) keresőfelülete,
  • a Google Patents,
  • a hazai iparjogvédelmi hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kínált ún. „e-kutatás” eszköz,
  • a Lens keresőfelület, ahol szabadalmi és tudományos szakirodalmi anyagok egyaránt kutathatók,
  • a fejlesztés alatt álló KnowING HUB, amely ugyancsak egy nyílt hozzáférést biztosító információs platform a szabadalmi iratokhoz és tudományos publikációkhoz.

A WIPO Inspire eszköz segítségével a szabadalmi adatbázisok összevetésével a felhasználó ki tudja választani azt, amelyik adott esetben számára a leghasznosabb lehet.

A kulcsszavakon kívül a technológiai területet jelölő nemzetközi osztályjelzetek (IPC kódok) segíthetnek a leginkább releváns találatok azonosításában. Ezek segítenek a technika állásának feltárásában, és ezáltal annak az előzetes megítélésében, hogy egy találmányra mekkora eséllyel lehet szabadalmi oltalmat szerezni (azaz újdonság-e a találmány, és megfelel-e a feltalálói tevékenység kritériumának). Lényeges, hogy nem csupán a közzétett szabadalmi bejelentések és szabadalmak lehetnek újdonságrontóak, hanem a világban bárhol, bármilyen nyelven megjelent publikáció, ideértve a saját találmány ismertetését is!

Az első szabadalmi bejelentés megtételét megelőzően titoktartási megállapodás nélkül senkivel sem tanácsos ismertetni a találmány lényegét olyan részletességgel, hogy abból az alapul fekvő technológia világossá váljon (szóban sem).

Tényleges szabadalmi bejelentés megtétele előtt jellemzően az Egyetem által megbízott szabadalmi ügyvivő is végez újdonságkutatást, amely szélesebb körű (díjköteles adatbázisokat is használ) és  alaposabb: célja többek között az is, hogy az oltalmi kört az eredmények alapján a legszélesebben lehessen meghatározni. Az ügyvivő munkáját megkönnyíti és az újdonságkutatásra fordított időt lerövidíti, ha a kutatók a rendelkezésére bocsátják azokat a dokumentumokat, információkat, amelyeket saját korábbi kutatásaik során feltártak, illetve megnevezik a legfontosabb ipari szereplőket az adott technikai területen.
„Non-patent literature” (NPL), azaz nem szabadalmi irodalom keresésére szolgáló oldalak, ahol többek között tudományos és a technikai aktualitásokra vonatkozó szakirodalom, konferenciaanyagok, piaci szereplőkre vonatkozó információk, adatelemzési eredmények találhatóak:

SZABADALMAK

A szabadalom egy találmányra adott kizárólagos jog, amelynek alapján a jogosult a találmányt hasznosíthatja, és mindenki más el van tiltva annak engedély nélküli hasznosításától.

A szabadalom előnyös a feltalálónak, illetve jogutódjának, de hasznos a társadalom számára is: ösztönzi az új technológiák, eljárások, termékek fejlesztését, mivel a szabadalmazott technológiák feltárása és közzététele az eljárás lényeges részét képezi. Mindezek mellett pedig:

  • segít megvédeni a kutatási eredményeket,
  • nem zárja ki a publikáció lehetőségét,
  • hasznos eleme az önéletrajznak,
  • felkelti a lehetséges ipari partnerek érdeklődését,
  • megkönnyítheti a közös kutatási együttműködések létrejöttét,
  • az aktív kutatási és fejlesztési erőfeszítés indikátora,
  • hozzájárul a tudományos és technikai fejlődéshez.