Menü Bezárás

Kutatói tájékoztató füzetünkben (címre kattintva letölthető) összegyüjtöttünk minden információt a BME BRIDGE szervezetéről, az iparjogvédelemről, az egyetem döntéshozatali folyamatáról, a szabadalmakról és a hasznosításról közérthető stílusban.

GYIK

  • Csak az, aki a találmány, mint műszaki megoldás egészének gondolati (koncepcionális) megalkotásához érdemben és tényszerűen hozzájárult
  • Az egyes feltalálók részaránya eltérő lehet (akár igénypontonként is)
  • Változhat az eljárás folyamán, pl. igénypontok törlése esetén
  • Jogutód (pl. Egyetem) szabadalmi bejelentése esetén minden egyes feltaláló oltalmi igényének átszállása meg kell, hogy valósuljon (szolgálati jelleg vagy szerződés vagy más jognyilatkozat révén)
  • Nem feltaláló (még ha publikációban szerzőként fel is szokták tüntetni):
  • Professzor, mentor, kutatócsoport-vezető, tanszékvezető (ha nem járultak hozzá a találmány kidolgozásához)
  • Pályázat előkészítője, projektmenedzsere
  • Konzorciumi partner ügyvezetője vagy kutatási vezetője (ha nem járult hozzá a találmány kidolgozásához)
  • A kísérleteket, teszteket, méréseket végző hallgató, kutató, laboráns
  • A gyakorlatba való átültetés önmagában nem feltalálói tevékenység.
  • Csak akkor feltalálók, ha a szabadalmi bejelentésben konkrét igénypont köthető az önök munkájához.
  • A munkájukat ettől még el lehet (és kell) ismerni (publikációban, anyagilag, kommunikációban).
  • Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy mindenki részt vett a találmány koncepcionális kidolgozásában.
  • A munkájukat ettől még el lehet (és kell) ismerni (publikációban, anyagilag, kommunikációban).
  • Nem feltalálók az új szabadalmi bejelentés szempontjából, ha az új találmány (amely csak az előző találmányhoz képesti különbségre vonatkozhat) kidolgozásában nem vettek részt.
  • Nem feltalálók, szerződéses megállapodással viszont részesülhetnek az esetleges bevételekből.
  • Ez a későbbiekben jogi problémákhoz vezethet, így mindenképpen célszerű elkerülni.
  • Külön megállapodással viszont részesülhet az esetleges bevételekből, illetve kapcsolódó publikációkban is feltüntethetőek.
  • Nem, találmányi díj csak a feltalálóként azonosított személyeknek jár. A BME-n a találmány-ismertetésen feltüntetett, és a dékáni állásfoglalással megerősített részarányokat kell irányadónak tekinteni, amelyet azonos találmány esetén (hacsak valamilyen visszaélésre nem derül fény) utólag nem lehet módosítani.
  • A szerző és a feltaláló jogi meghatározása és kritériumai eltérőek. A kapcsolódó publikációban megnevezett szerzők nem minősülnek feltalálónak, ha a szabadalmi bejelentésben konkrét igénypont nem köthető a munkájukhoz.
  • Amennyiben a találmányhoz vezető kutatás kapcsolódott ehhez a párhuzamos jogviszonyhoz, a találmány létrejöttét általában a partner szervezetnek is be szükséges jelenteni.
  • A párhuzamos jogviszonyból származó kötelezettségek vagy a szervezetek közötti megállapodás függvényében lehetséges, hogy az oltalmi igény mindkét szervezetet megilleti, és így a találmányhoz kapcsolódó iparjogvédelmi és hasznosítási lépéseket a BME és a partner szervezet közösen teszi meg.
  • Mivel a szabadalom benyújtásához vezető folyamat számos lépésből áll (pl. az Iparjogvédelmi Bizottság döntése, újdonságkutatás / szabadalmazhatósági kutatás, az ügyvivő kiválasztása, szerződéskötés, konzultációk, az igénypontok összeállítása), a bejelentés megtételére az ismertetéstől számított 4-6 hónapon belül kerül sor.
  • Sürgősségi eljárás keretében napokon belül lehetőség van egy előzetes szabadalmi bejelentés megtételére. Az előzetes bejelentés azonban a későbbiekben súlyosan korlátozhatja a szabadalmaztatható igénypontok körét, rossz esetben akár a teljes bejelentés kudarcát okozva. A sürgősségi bejelentés ezért csak és kizárólag különösen kritikus esetekben alkalmazható, amennyiben a bejelentés késlekedése nagy bizonyosan súlyos érdeksérelemmel járna.
  • A szabadalmi és a használatiminta-oltalmi dokumentumok az iparjogvédelmi hatóságok által lefolytatott vizsgálat során a különböző publikációs fázisokban eltérő dokumentumtípus-kódot (kind code) kapnak, amely az eljáró hatóságot (EP: Európai Szabadalmi Hivatal, WO: Szellemi Tulajdon Világszervezete) és az ügyszámot jelző betű- és számsor után helyezkedik el. Noha az egyes hivatalok által használt kódrendszerek eltérhetnek, az alapvető jelzések megfeleltethetők egymásnak. Általános gyakorlat szerint két, illetve három szintet különíthetünk el, eljárási fázis szerint. Ezeket szabadalmak esetében A, B és C (fordítások esetén T), míg használati minták esetében U, Y és Z betűk jelölik. A leggyakoribb dokumentumtípusok (zárójelben példákkal):  
  • A1 szabadalmi bejelentés közzététele újdonságkutatási jelentéssel (EP 2319592 A1) 
  • A2 szabadalmi bejelentés közzététele újdonságkutatási jelentés nélkül (EP 2289795 A2) 
  • A3 újdonságkutatási jelentés (WO 2011/023163 A3) 
  • B1 megadott szabadalom (HU 227078 B1) 
  • B2 megadott, majd módosított szabadalom, pl. felszólalási eljárás után (EP 2435675 B2) 
  • C1 megadott szabadalom első publikációja (DE 2520882 C1) 
  • T publikált dokumentum részben vagy egészben megjelent fordítása (DE 07 405 187 T1) 
  • U használatminta-oltalmi bejelentés közzététele (DE 20 2008 010 153 U1) 
  • Y megadott használatiminta-oltalom (CN 201370888 Y) 
  • Z vizsgált használatiminta-oltalmi leírás (JP 371800 Z1)