Menü Bezárás

EGYETEMI SZEMPONTOK TUDÁSTRANSZFER SZERZŐDÉSEKHEZ

A BME az ipari partnerekkel való minél szélesebb körű és minél szorosabb együttműködésre törekszik.
Az erőforrásokkal és a tudásvagyonnal való felelős gazdálkodás az egyetem részvételével létrejövő kutatás-fejlesztési projektekben ugyanakkor azt feltételezi, hogy a kutatási együttműködések során létrejövő eredményekhez fűződő szellemi tulajdonjogok helyzete tisztázott legyen, és a kutatóhely szempontjai is megfelelően érvényesüljenek.

Ennek érdekében a BME a tudástranszfer-szerződések tartalmi elemei kapcsán az alábbi szempontokat rögzíti, amelyeket a kutatási kollaborációk jogi kereteinek kidolgozása során figyelembe vesz.

  • Folytonos jogosultsági láncolat

A BME-t munkáltatói helyzeténél fogva megillető szellemi alkotásokon fennálló oltalmi igényeket vagy vagyoni jogokat érvényesen csak a BME ruházhatja át vagy adhatja licencbe, azaz egyetemi jogszerzés esetén az alkotókkal nem köthető külön tudástranszfer szerződés. A BME ugyanakkor gondoskodik róla, hogy a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez szükséges szellemi tulajdonjogokat az abban közreműködő személyektől belső szabályozásának megfelelően megszerzi.

  • Mögöttes szellemi tulajdon

A szerződéstől függetlenül, annak megkötését megelőzően létrejött, de a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez vagy a szerződés szerinti tevékenység eredményeinek hasznosításához várhatóan szükséges szellemi tulajdonjogokat mindkét félnek megfelelően azonosítani kell; az ilyen szellemi tulajdonjogok hasznosítására vonatkozó engedélyről pedig írásban rendelkezni kell. A másik fél mögöttes szellemi tulajdonának üzleti célú hasznosítására piaci feltételek szerint kialakított tranzakció útján kerülhet sor.

  • Egyetemi oltalmi igény

A BME az általa végzett tevékenység során létrehozott szellemi alkotások kapcsán oltalomszerzési igénnyel rendelkezik, amelyet csak indokolt esetben, külön ellenszolgáltatás fejében ruház át. A szerződő partner számára az egyetemi szellemi tulajdonhoz elsőbbségi hozzáférési jog vagy kizárólagosság biztosítható, lehetőség szerint hasznosítási vállalások ellenében és meghatározott alkalmazási területre szűkítve.

  • Közös eredmények

A közösen létrehozott szellemi alkotások kapcsán a BME az azokhoz szolgáltatott tevékenység arányában jogosult részesedésre a szellemi tulajdonjogok kapcsán.

A szerződő felek ettől eltérhetnek, de a közös eredmények kapcsán az oltalomszerzési eljárás megindítása vagy a tervezett hasznosítási, felhasználási, használati cselekmény kezdete előtt külön megállapodásban kell rendelkezni

  1. a felek jogosultsági hányadáról, illetve – ha az a projekt végrehajtása, illetve a projekt eredményeinek hasznosítása szempontjából célszerű és ez az alkalmazandó jogszabályok alapján lehetséges – annak visszterhes átruházásáról az egyik félre;
  2. a szellemi alkotás védelmének formájáról és arról, hogy indokolt-e oltalomszerzési eljárás indítása, valamint hogy milyen rendben születik majd döntés a további (elsősorban nemzetközi) oltalomszerzésről és az oltalom fenntartásáról, hogy
  3. melyik fél képviseli a jogosultakat az iparjogvédelmi eljárásokban és milyen módon vonja be a többi jogosult felet az eljárás folyamán felmerülő kérdések eldöntésébe;
  4. a felmerülő iparjogvédelmi költségek (eljárási díjak, egyéb költségek és fenntartási díjak) viseléséről;
  5. a hasznosítás, felhasználás, használat kérdéséről, így különösen a hasznosítás, felhasználás, használat harmadik személy részére történő engedélyezésének feltételeiről;
  6. a megszerzett szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés rendjéről.
  • Ellenérték

Az átruházott szellemi tulajdonjogokért, valamint az üzleti célú felhasználási vagy hasznosítási engedélyért a BME részére fizetendő díjnak arányosnak kell lennie az üzleti hasznosításból származó várható bevétellel és alkalmasnak kell lennie a közreműködő alkotók megfelelő díjazására.

  • Oktatás, kutatás és publikáció

A BME a másik szerződő fél által ellenőrzött kutatási eredmények kapcsán – ideértve a kizárólagos hasznosításba adott vagy átruházott szellemi tulajdonjogokat is – díjmentes oktatási és kutatási hozzáférési jogok kikötésére, valamint az eredmények publikációját minél szélesebb körben lehetővé tevő megállapodásra törekszik.

NEMZETKÖZI PARTNEREINK

EGYETEMI TECHNOLÓGIA-ÉS TUDÁSTRANSZFER FÓRUM

A Műegyetem is tagja az ETTF-nek, melynek célja a hazai felsőoktatási intézmények innovációs folyamatainak erősítése. A nemzetközi innovációs versenyben a hazai egyetemeknek is fontos feladata, hogy a kutatási eredmények kínálta társadalmi és gazdasági előnyöket hatékonyan aknázzák ki. Az első technológiatranszfer irodák a 2000-es évek derekán alakultak meg a magyarországi egyetemeken, és hatásukra ezen intézményekben mára kiépült a szellemitulajdon-kezelés és -hasznosítás feltételrendszere, kultúrája.

Az elmúlt években rendszeres együttműködés alakult ki hét hazai egyetem (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem valamint a Szegedi Tudományegyetem) technológiatranszfer-szervezete között.

Ennek eredményeképpen 2018-ban ez a hét egyetem megalapította az ETTF-et, amely azonban nyitva áll más, csatlakozni kívánó felsőoktatási intézmények számára is. A résztvevő egyetemek célul tűzték ki a tudástranszfer-tevékenységeik fejlesztését, a kutatási eredmények hatékony hasznosítását, és az ipari együttműködések erősítését. A szakmai összefogás eredményeként számos képzés és konferencia valósult meg, továbbá útmutatókat és ajánlásokat fogalmaztak meg a szakemberek az egyetemeket körülvevő innovációs ökoszisztéma fejlesztése érdekében.

Az Egyetemi Technológia- és Tudástranszfer Fórum küldetése a hazai felsőoktatási intézmények tudástranszfer szemléletének és gondolkodásmódjának formálása, a szakterületen elérhető tudásbázis megosztása és információk terjesztése, közös módszertani elemek és eszközök kialakítása, az együttműködésben rejlő előnyök kiaknázása, szakmai háttér biztosítása a fejlesztési célok megvalósításához, és ezeken keresztül a szellemitulajdon-kezelés és hasznosítás kultúrájának és feltételrendszerének folyamatos fejlesztése, szükségességének tudatosítása Magyarországon.