A BME az általa végzett tevékenység során létrehozott szellemi alkotások kapcsán oltalomszerzési igénnyel rendelkezik, amelyet csak indokolt esetben, külön ellenszolgáltatás fejében ruház át. A szerződő partner számára az egyetemi szellemi tulajdonhoz elsőbbségi hozzáférési jog vagy kizárólagosság biztosítható, lehetőség szerint hasznosítási vállalások ellenében és meghatározott alkalmazási területre szűkítve.

A BME-t munkáltatói helyzeténél fogva megillető szellemi alkotásokon (szolgálati/alkalmazotti találmány, munkaviszonyban alkotott szerzői mű) fennálló oltalmi igényeket vagy vagyoni jogokat érvényesen csak a BME ruházhatja át vagy adhatja licencbe, azaz egyetemi jogszerzés esetén az alkotókkal nem köthető külön tudástranszfer szerződés. A BME ugyanakkor gondoskodik róla, hogy a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez szükséges szellemi tulajdonjogokat az abban közreműködő személyektől belső szabályozásának megfelelően megszerezze.

Manapság bármely együttműködésről szóló, üzleti titkokat, szellemi tulajdont érintő üzleti tárgyalás megkezdése elképzelhetetlen a titoktartás megfelelő biztosítása nélkül, amely a részt vevő felek érdekeit védi és a bizalom alapját jelenti. 

A szerződéstől függetlenül, annak megkötését megelőzően létrejött, de a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez vagy a szerződés szerinti tevékenység eredményeinek hasznosításához várhatóan szükséges szellemi tulajdonjogokat mindkét félnek megfelelően azonosítania és a másik fél számára megismerhető formában rögzítenie. Az ilyen szellemi tulajdonjogok hasznosítására vonatkozó engedélyről a többi szerződéses fél számára egy adott projekt időtartamára és céljának megvalósításhoz szükséges mértékben szerződésben rendelkezni kell. A másik fél mögöttes szellemi tulajdonának üzleti célú hasznosítására piaci feltételek szerint kialakított tranzakció útján kerülhet sor.

A bármely projekt során közösen létrehozott szellemi alkotások kapcsán a BME az azokhoz szolgáltatott tevékenység arányában jogosult részesedésre a szellemi tulajdonjogok kapcsán.

A szerződő felek ettől eltérhetnek, de a közös eredmények kapcsán az oltalomszerzési eljárás megindítása vagy a tervezett hasznosítási, felhasználási, használati cselekmény kezdete előtt külön megállapodásban célszerű rendelkezni:

1. a felek jogosultsági hányadáról, illetve – ha az a projekt végrehajtása, illetve a projekt eredményeinek hasznosítása szempontjából célszerű és ez az alkalmazandó jogszabályok alapján lehetséges – annak visszterhes átruházásáról az egyik félre;
2. a szellemi alkotás védelmének formájáról és arról, hogy indokolt-e oltalomszerzési eljárás indítása, valamint, hogy milyen rendben születik majd döntés a további (elsősorban nemzetközi) oltalomszerzésről és az oltalom fenntartásáról;
3. melyik fél képviseli a jogosultakat az iparjogvédelmi eljárásokban és milyen módon vonja be a többi jogosult felet az eljárás folyamán felmerülő kérdések eldöntésébe;
4. a felmerülő iparjogvédelmi költségek (eljárási díjak, egyéb költségek és fenntartási díjak) viseléséről;
5. a hasznosítás, felhasználás, használat kérdéséről, így különösen a hasznosítás, felhasználás, használat harmadik személy részére történő engedélyezésének feltételeiről;
6. a megszerzett szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés rendjéről.

Az átruházott szellemi tulajdonjogokért, valamint az üzleti célú felhasználási vagy hasznosítási engedélyért a BME részére fizetendő díjnak arányosnak kell lennie az üzleti hasznosításból származó várható bevétellel és alkalmasnak kell lennie a közreműködő alkotók megfelelő díjazására.

A BME a másik szerződő fél által ellenőrzött kutatási eredmények kapcsán – ideértve a kizárólagos hasznosításba adott vagy átruházott szellemi tulajdonjogokat is – díjmentes oktatási és kutatási hozzáférési jogok kikötésére, valamint az eredmények publikációját minél szélesebb körben lehetővé tevő megállapodásra törekszik.